itt van egy kép MTA BTK ITI

Helikon Irodalomtudományi Szemle

A Helikon, az MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 1955 óta jelenik meg, évente négy kötetben. A folyóirat neve 1955–1957-ig Irodalmi Figyelő, 1958–1963-ig Világirodalmi Figyelő, 1964–1991-ig Helikon Világirodalmi Figyelő volt. Az 1992-es évfolyamtól a Helikon alcíme a tényleges érdeklődési területét kifejező Irodalomtudományi Szemle.

A Szerkesztőbizottság tagjai: Varga László főszerkesztő, Bodnár György, T. Erdélyi Ilona, Földes Györgyi, Gránicz István, Hites Sándor, Karafiáth Judit (könyvrovat), Köpeczi Béla, Odorics Ferenc, Szentpéteri Márton, Szili József. Technikai szerkesztő Sőrés Zsolt.

Szerkesztőség: H-1118 Budapest, Ménesi út 11-13. Tel.: (+36-1) 279-2762, Fax: (+36-1) 3853-876. E-mail: helikon@iti.mta.hu

A Helikon az irodalomtudomány nemzetközi kutatási eredményeiről tájékoztató folyóirat. Érdeklődési körébe tartoznak az irodalomelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány, a modern világirodalom elvi, történeti, módszertani kérdései és a művelődéstörténetnek az irodalommal határos területei. Számai 1963 óta tematikusak: egy-egy szakterület, illetve probléma köré szerveződnek, a lehetőségek szerint figyelembe véve a legújabb tudományos irányzatok nézeteit is. Ezeknek a már bemutatott témáknak a teljes listáját minden számában közreadja. Eddig a következő kötetek jelentek meg:

 

 

1955–1962

 

Vegyes tartalmú számok

 

1963

1. sz.

A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései

2. sz.

Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Bp., 1962.)

3. sz.

Amerikai prózairodalom

4. sz.

Viták a realizmusról

 

1964

1. sz.

Az összehasonlító irodalomtudomány nemzetközi szemléje

2–3. sz.

A kelet-európai avantgárd

4. sz.

 Shakespeare-évforduló (vegyes szám)

 

1965

1. sz.

Mai világirodalmi mozgalmak és irányok

2. sz.

A szocialista realizmus kérdéseiről

3. sz.

Nacionalizmus és kozmopolitizmus; eredetiség – utánzás – hatás fogalmai

 

(Az AILC IV. Kongresszusa – Fribourg, 1964. – előadásaiból)

4. sz.

A kelet-európai összehasonlító irodalomtörténet kérdései

 

1966

1–2. sz.

Irányzatok és csoportok az 1920–30-as évek szovjet irodalmában

3. sz.

Eszmék és művek a modern polgári irodalomban

4. sz.

Irodalom és szociológia

 

1967

1. sz.

Irodalom és folklór

2. sz.

Pártosság, elkötelezettség, elkötelezetlenség

3–4. sz.

A szovjet irodalomtudomány legújabb eredményeiből

 

1968

1. sz.

A strukturalizmusról

2. sz.

Az irodalmi irányzatok mint nemzetközi jelenségek

 

(Az AILC V. Kongresszusa – Belgrád, 1967. – anyagából)

3–4. sz.

Az irodalom és a társművészetek

 

1969

1. sz.

Kelet-európai irodalmak a századfordulón

2. sz.

Művészet–tömegkultúra–irodalom

3–4. sz.

A számítógépek és a humán tudományok (vegyes szám)

 

1970

1. sz.

A Fekete-Afrika irodalmáról

2. sz.

Irodalom és összehasonlító módszer (vegyes szám)

3–4. sz.

Modern stilisztika

 

1971

1. sz.

Irodalom és társadalom (AILC VI. Kongresszus. Bordeaux, 1970.)

2. sz.

Irodalomelméleti viták Franciaországban

3–4. sz.

A közép-európai humanizmus kérdései (Sopron, 1971.)

 

1972

1. sz.

Science fiction (a műfaj esztétikai és poétikai kérdései)

2. sz.

Klasszikusaink és Európa

3–4. sz.

A szocialista országok irodalmának másfél évtizede

 

1973

1. sz.

Műelemzés és műfajelmélet (vegyes szám)

2–3. sz.

Irodalomtudomány és szemiotika

4. sz.

A XVIII. század és a felvilágosodás irodalma

 

1974

1. sz.

Az AILC VII. Kongresszusa (Montreal, 1973.) anyagából

2. sz.

Az elsüllyedt kultúrák irodalma

3–4. sz.

Modern poétika

 

1975

1. sz.

Irodalom, világirodalom, nemzeti irodalom

2. sz.

Az újabb Délkelet-Európa kutatások

3–4. sz.

Az európai romantika

 

1976

1. sz.

Szubkultúra és Underground

2–3. sz.

Irodalom és irodalomtörténet Ausztriában

4. sz.

Tudomány-e az irodalomtudomány?

 

1977

1. sz.

A retorika újjászületése

2. sz.

A fejlődő országok irodalmáról (AILC VIII., Bp., 1976.)

3. sz.

Irodalomelmélet–összehasonlító irodalom (Az AILC IX. Kongresszusa)

4. sz.

A budai Egyetemi Nyomda (1777–1848) konferencia anyaga

 

1978

1–2. sz.

Kutatási irányok a 20-as évek szovjet irodalomtudományában

3. sz.

Érték és társadalom

4. sz.

Világirodalomtörténet

 

1979

1–2. sz.

Az ázsiai népek irodalma

3. sz.

A jugoszláv népek irodalma

4. sz.

Az egyéni és a kollektív a nyelvben és az irodalomban

 

(FILLM XIV. Kongresszus, Aix-en-Provence, 1978.)

 

1980

1–2. sz.

Recepciókutatás és befogadásesztétika

3–4. sz.

Az orosz szimbolizmus

 

1981

1. sz.

Az irodalom klasszikus modelljei – Az irodalom és a társművészetek –

 

A regény fejlődése

2–3. sz.

Régi és új hermeneutika

4. sz.

Irodalom és felvilágosodás

 

1982

1. sz.

A Vormärz-irodalom és néhány magyar vonatkozása

2–3. sz

Új kutatási irányok a szovjet irodalomtudományban

4. sz.

Művelődéstörténet és Kelet-Európa

 

1983

1. sz.

Az AILC X. Kongresszusa

2. sz.

Irodalomelmélet és beszédaktus-elmélet

3–4. sz.

Irányzatok a mai francia irodalomtudományban

 

1984

1. sz.

Polémiák a francia forradalom előtt

2 – 4. sz.

Svájc népeinek irodalma – svájci irodalom?

 

1985

1. sz.

FILLM kongresszus – A polonisztika Magyarországon

2–4. sz.

Olasz irodalomtudomány

 

1986

1–2. sz.

A fordítás távlatai

3–4. sz.

Szájhagyomány és irodalom a mai Afrikában

 

1987

1 – 3. sz.

Posztmodernizmus az amerikai költészetben

4. sz.

Hlebnyikov és az orosz avantgárd

 

1988

1–2. sz.

A kanadai irodalom

3–4. sz.

A modern stilisztika

 

1989

1. sz.

Az empirikus irodalomtudomány elmélete

2. sz.

Felvilágosodás és nemzeti tudat

 

 (A budapesti Nemzetközi Felvilágosodás Kongresszus anyagából)

3–4. sz.

A modern textológia

 

1990

1. sz.

A mai nemzetközi folklorisztika

2–3. sz.

Irodalom és pszichoanalízis

4. sz.

A jelentésteremtő metafora

 

1991

1–2. sz.

A biedermeier kora – nálunk és Európában

3–4. sz.

Hagyomány és modernizáció a mai kínai kultúrában

 

1992

1. sz.

A frankofon irodalmak sajátosságai

2. sz.

Profizmus az irodalomtudományban

3–4. sz.

A Név hatalma

 

1993

1. sz.

A konstruktivista irodalomtudomány

2–3. sz.

Elsikkasztott orosz irodalom

4. sz.

A mai lengyel irodalomtudomány

 

1994

1–2. sz.

Az amerikai dekonstrukció

3. sz.

A kortárs olasz irodalom

4. sz.

Feminista nézőpont az irodalomtudományban

 

1995

1–2. sz.

Posztszemiotika

3. sz.

A stílus diskurzív elmélete

4. sz.

Rendszerelvű irodalomtudomány

 

1996

1–2. sz.

Intertextualitás

3. sz.

Újraegyesült Németország – egységes német irodalom?

4. sz.

A posztkoloniális művelődéselmélet

 

1997

1–2. sz.

A félmúlt klasszikusai

3. sz.

Hermeneutika az orosz századelőn

4. sz.

A lehetséges világok poétikája

 

1998

1–2. sz.

Az újhistorizmus

3. sz.

Kánonok a kis népek irodalmában

4. sz.

Textológia vagy textológiák?

 

1999

1–2. sz.

A szó poétikája

3. sz.

Latin-amerikai irodalomelmélet

4. sz.

Kulturális antropológia és irodalomtudomány

 

2000

1–2. sz.

A romantika tétjei

3. sz.

A korszakok alakzatai

4. sz.

(Új) filológia

 

2001

1. sz.

Változatok a dialógusra

2–3. sz.

Dante a XX. században

4. sz.

Az interpretáció érvényessége

 

2002

1–2. sz.

A Poétika újraolvasása

3. sz.

Autobiográfia-kutatás

4. sz.

A multikulturalizmus esztétikája

 

2003

1–2. sz.

A minimalizmus

3. sz.

Mikrotörténetírás

4. sz.

Kísérleti irodalom

 

2004

1–2. sz.

Petrarca: herméneutika és írói személyiség

3. sz.

A hipertext

4. sz.

Wittgenstein poétikája

 

2005

1–2. sz.

A kritikai kultúrakutatás

3. sz.

Régi az újban

4. sz.

Vico körei

 

2006

1–2. sz.

Kritikai szubjektivizmus

3. sz.

Frege aktualitása

4. sz.

Relevancia

 


Az egyes kérdésköröket összefoglaló tanulmányokat és a részproblémákat tárgyaló szemlecikkeket hazai és külföldi szerzők is írják. Néhány irodalomtudományi alapmű mindmáig csak ezekben a Helikon-számokban olvasható magyarul.

A folyóirat rendszeresen beszámol az irodalomtudomány nemzetközi eseményeiről, dokumentálva az egymástól eltérő álláspontokat, módszertani vitákat. A könyvrovatban évente mintegy száz szakkönyv kritikája jelenik meg, tömör ismertetéssel és értékeléssel tájékoztatva az olvasókat.